Advent

Advent (úrjövet) a keresztény vallásban a karácsony napját (december 25-ét) megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart. Advent első vasárnapja mindig három időszak kezdetét jelenti: a keresztény egyházi év kezdetét, a karácsonyi ünnepkör kezdetét és természetesen az adventi időszak kezdetét. Az egyházi naptárban a hét vasárnappal kezdődik, így advent négy hete is a négy vasárnapot követi. Az utolsó hét hossza lehet egy nap (amikor a negyedik vasárnap december 24-re esik) vagy akár egy teljes hét is (amikor az utolsó vasárnap december 18-a).

Az advent szó jelentése „eljövetel” (az Úr, Jézus, a Megváltó eljövetele), az adventi időszak pedig a lelki felkészülés időszaka volt a Megváltó eljövetelére. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Az advent színe a lila, amely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és az összeszedettséget jelképezi.

Adventi böjt

Korábban szokás volt az adventi időszakban böjtöt tartani, ebben az időszakban tiltották a zajos mulatságokat és az ünnepélyes házasságkötéseket. Manapság már a katolikus egyházban nincsen böjti előírás az adventi időszakra vonatkozóan, ugyanakkor ajánlott a visszafogottság, csend, a több ima és lelki olvasmány, valamint a bűnbocsánat szentségéhez járulás. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot, mivel a karácsonyt a húsvétihoz hasonló, negyven napos böjt előzte meg. December 24. pedig az advent utolsó napja volt, de még nem karácsony. Ennek megfelelően régen ez még böjti nap volt, így a nap hagyományos ételei is böjtösek (pl. bableves, hal, mákos guba, alma, dió…). A nap pedig a Jézus Krisztus születését ünneplő éjszakai misével ért véget.

Adventi koszorú

Az adventi koszorú ősét 1839-ben készítette el Johann H. Wichern németalföldi evangélikus lelkész: egy örökzölddel díszített szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánat színét jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, mert ez az öröm vasárnapja. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor.

Adventi naptár

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya egy játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet közülük. Közben a kisfiú felnőtt, s nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

A következő olvasnivalókban vasárnaponként érkezik egy-egy angyali történet!